Ugrás a fő tartalomra

Stacey Halls: Familiárisok - "A gondolat magánügy."

"A szóbeszéd még a betegségnél is gyorsabban terjed, és ugyanolyan pusztító lehet."

Stacey Halls: Familiárisok c. regénye a 21.Század Kiadónak köszönhetően olyan különlegesen gyönyörű borítót kapott, ami mellett a könyvszerető ember nem tud elmenni szó nélkül. Ellenállni én sem tudtam a bűbájnak, muszáj volt, hogy a KULT Könyvek sorozat ezen kötetét a polcomon tudjam.

A történet a 17. század eleji Angliába repít vissza bennünket, és valós alapokra épül. A legtöbb szereplő valóban létezett, többek között maga az elbeszélő is, nevezetesen a mindössze tizenhat éves Fleetwood Shuttleworth, aki fiatal kora ellenére egy nemesúr felesége, és a történetünk idején immár negyedszerre várandós. Egyik gyermekét sem sikerült korábban kihordania, és ez nem csak őt, de a férjét, Richardot is kezdi kétségbe ejteni. Hősnőnk végtelenül magányos, nincsenek barátai, bizalmasai. Az anyjával rendkívül rossz kapcsolatot ápol. Félti a magzatát, és a saját életét is, ráadásul férje kezd elhidegülni tőle. Végső elkeseredésében egy szegény, fiatal lányhoz fordul segítségért, Alice Grayhez, aki bábaként és a gyógyfüvek kiváló ismerőjeként hasznos tanácsokkal látja el a terhességét illetően. Amikor Alice-t boszorkányság vádjával börtönbe vetik, Fleetwood saját testi épsége kockáztatásával mindent megtesz, hogy megmentse az életét, mert megesik rajta a szíve, és mert makacsul, szinte rögeszmésen hiszi, hogy rajta senki más nem tud segíteni, csakis Alice.

Őszintén megmondom, eleinte nem volt zökkenőmentes a kapcsolatom a könyvvel. A fogalmazásmóddal nem voltam maradéktalanul elégedett. Annak ellenére, hogy elég hamar felvettem a ritmust, és két nap alatt elolvastam, továbbra is fenntartom, hogy a szöveg stílusa elmaradt az általam elvárttól. Ez a téma annyi lehetőséget rejt magában, hogy egy komolyabb, szépirodalmibb hangvételben sokkal erőteljesebb, maradandóbb élményt nyújthatott volna. Viszont, mivel könnyen tudok alkalmazkodni az olvasmányaimhoz, és igyekszem megtalálni bennük azt, amit mégis szeretek, végül a Familiárisok is megnyert magának bizonyos okokból. A stílus ugyan korántsem veretes, de igényes, gördülékeny és az írónőnek remek érzéke van a hangulatteremtéshez. A karakterek kidolgozásában kicsit teátrális jegyeket mutat, de erősen az alapoknál marad, és ezt jól is teszi, így nem esik irritáló, hiteltelen túlzásokba. Ennek köszönhető, hogy nem karikatúrákat, hanem korrekt jellemábrázolásokat kapunk, még ha azok kissé klisések is maradnak végig. 

A téma érdekfeszítő, bár a hangsúly nem a boszorkánypereken, hanem inkább a főhősnő személyes küzdelmén van. A regény hibája - véleményem szerint -, hogy egy olyan modern felfogást közvetít, ami egyáltalán nem korhű. Minden egyes szereplő tökéletesen tisztában van vele, hogy boszorkányok nincsenek, hogy ez valójában csak egy mondvacsinált politikai húzás, amelyből a befolyásos emberek profitálhatnak. Ezzel a ténnyel manapság mi már tisztában vagyunk, de azt gondolom, azokban az időkben ez korántsem volt így. Az embereket akkoriban még könnyebb volt ámítani, tudatlanságban tartani, és a legtöbben hittek a varázslatokban, a familiárisok és boszorkányok, ördögök és átkok létezésében. Babonás, sötét kor volt az, és ennek ábrázolása feltétlenül hiányzott a könyvből. 

Ami viszont az erőssége, az a nők helyzetének bemutatása. Ez elkeserítő módon olyan sokat nem is változott az elmúlt évszázadok során. Az a nő, aki nem tud, vagy nem akar gyereket szülni haszontalan, értéktelen, könnyen lecserélhető, és feltétlenül szánalomra, vagy éppen megvetésre méltó. Fleetwood Shuttleworth tulajdonképpen a puszta életben maradásért küzd, ráadásul rendkívül éleslátó és reális az esélyeit illetően. Egy ponton súlyos mondat hagyja el a száját, amikor a kérdésre, hogy fiút szeretne, vagy inkább lányt, azt feleli: "Két fiút. Senkinek sem kívánnám egy lány életét." Mivel a hangsúlyt egyre inkább erre a szálra helyezi az írónő, ezért a regény a maga nemében elég jelentős társadalomkritika, és emiatt jó véleménnyel vagyok róla. Nem kiemelkedő, vagy formabontó, és történelmileg sem minden tekintetben akkurátus, de nagyon izgalmas, érzelmekben gazdag történet, fordulatos, kalandokban bővelkedő, és lebilincselő. 

Megjegyzések