Tiszta lappal a világban

"Olykor úgy érezte, ha ezekkel a dolgokkal foglalkozik, csak elfecsérli az időt. Függ valamitől, ahelyett, hogy kitárná a saját világát, és anélkül járná az útját, hogy közben a külvilágra kell figyelnie. Ha azt hajtja, ami még nincs meg, azzal csak rohan előre az időben, és közben észre sem veszi mindazt, ami ott van vele. Csak így nyerhet időt, csak így élhet ott, ahol boldog lehet ." Bauer Barbara: Most élsz c. regénye egy életút romantikus krónikája. Az írónő, tőle szokatlan módon ezúttal nem egy fiktív mesét hozott el nekünk, hanem egy valódi legenda történetét. Máté Péter alakja elevenedik meg a lapokon. Gondolatai, téveszméi, félelmei, vágyai.  Máté Pétert, a zenészt nem kell bemutatni senkinek, nagyjából minden generáció számára ismerősen cseng a név és bizonyos dallamok, melyek óhatatlanul hozzá tapadtak az évek során. Hazám, Azért vannak a jó barátok, Elmegyek - ezek a szerzemények a mai napig felcsendülnek a rádióban és az iskolai rendezvényeken. Feldolgozások is

"Amióta huszonöt évvel korábban megigézett Jack Kerouac és a formahagyó hobo dszesszének varázslata azzal a veszélyes lágyszívűséggel és pocsék központozással, tudatosan is meg szívreflexszel is hittem, hogy az efféle kalandok, mint James Leer megszöktetése a Swickley Heights-i börtönből vagy az elkallódott kabát visszaszerzése, eredendően jó dolgok: jó az irodalmi alkotásnak, jó a kocsmai beszélgetésnek, jó a léleknek. Káosz! Habzsolnom kellett volna a káosz t..." Az idei év legszürreálisabb olvasmánya. Nem a szó hagyományos értelmében muris, inkább röhejes. Klasszikus kutyakomédia. Michael Chabon: Fenegyerekek c. regénye abnormális és fenomenális egyben. Mi történik, ha az író képtelen befejezni a regényét? Ír egy másikat egy íróról, aki képtelen befejezni a regényét.  Az alkotói válság legfeneketlenebb bugyrába tévedünk Grady Tripp professzorral, aki az első, meglehetősen jól sikerült regényét követően hét éven át próbálja befejezni második művét. Gondolom, nem árulok el

"Nem tudom, de mostantól nem hagyom, hogy még egyszer lássa. Nem engedem, hogy lássa, míg egyikünk sem dönthet afelől, mit lehet látni, mit lehet elkerülni, mi vak, és mitől dermedünk kővé." Néha egészen könnyű belehelyezkedni egy történet hangulatába. Megesik, hogy az első mondatokkal felkap az áramlat, és a könyv olyan élménnyé válik, mint úszni egy nagyot a tengerben. Olykor azonban olyan, mintha mocsárban gázolnánk. Így hatott rám  Jesmyn Ward: A csontok megmaradnak c. új regénye. A nyomorúságos dél megelevenedik: a faulkneri világ fájdalmasan változatlannak tűnik ezen az irodalmi nagyítón át. 2005-öt írunk, a helyszín egy Bois Savage nevű kisváros valahol Mississippi államban. A Katrina a Mexikói-öböl felé tart. A regény egy mélyszegénységben élő család tíz napját öleli fel. Az eleinte egykedvűen, nehézkesen telő idő belső viharokkal terhes, fokozatos crescendóját végül a természet tombolása koronázza meg.  A nyomor mértéke elképzelhetetlen. Az édesapa alakja nyomasztó,

  "Hogy mi az élet, azzal nem törődtem, mindössze azt szerettem volna tudni, hogy én hogy éljek ebben a világban. Lehet, ha az ember megtanulja, hogy miképp kell élnie, végül azt is megtudja, hogy mi az élet." Ernest Hemingway: Fiesta  c. első regénye eredetileg A nap is felkel címmel jelent meg 1926-ban.  Nálunk a  21. Század Kiadó Hemingway-életműsorozatának köszönhetően vált hosszú évek után újra elérhetővé az olvasók számára. A két világháború között élt egy nemzedék, akik a legnagyobb vesztesei voltak ennek a tragikus kornak. Ifjúk, akik mind elvesztettek valamit: az egészségüket, a reményüket, az életvágyukat, a lelküket, az emberségüket, önmagukat. Ezekkel a kiátkozott, hontalan, céltalan fiatalokkal először belekóstolhatunk Párizs sötét, cigarettafüstös éjszakai mulatóinak életébe, azután  bebarangolhatjuk Pamplóna lüktető, forró, féktelen hangulatot árasztó utcáit a  fiesta  idején. Hemingway saját szenvedélyeit és félelmeit gyúrta bele ebbe a regénybe. Maga is meg