"- Nincs azzal semmi baj, ha szeretni akar az ember valakit..." Azt hittem vicces lesz, aranyos, itt-ott szeleburdi, kicsit őrült, kicsit esetlen. Tévedtem. A Szellemek gunyoros ugyan, de nem üdén, komolytalanul kacagtató módon. Az erőssége számomra egészen másban rejlett. Dolly Alderton olyan könnyeden ragadja meg a lényeget, mintha mi sem lenne egyszerűbb. Főhőse, Nina Dean sikeres, önálló, harmincas évei elején járó nő, aki a jóképű Max személyében végre találkozik a mindent elsöprő, felemelő, gyönyörű szerelemmel. A szöveg stílusa modern, közvetlen. A karakterek határozott vonallal rajzoltak, egyediek és valósághűek. A szerző szeretettel, empátiával és átérzéssel fogalmaz. Iróniája gyengéd, de őszinte - egy keserű, felismerő félmosolyra sokszor futja belőle. Korunk valós társadalmi és párkapcsolati problémái közül többet is górcső alá vesz. A ghostolás napjaink ijesztő és érthetetlen jelensége. Évek telhetnek el ezzel a kegyetlen játékkal, mely során eleinte minden