„A
kibírhatatlanul fájdalmas vajúdás óráiban Alice megszállottan kántálta magában
ugyanazt a fohászt újra, meg újra: Igenis szeretni fogom ezt a gyerekemet is.
Igenis szeretni fogom ezt a gyerekemet is.”
Liz Moore
már az első regényével bebizonyította rátermettségét. Ezúttal is lassan
építkezik, és ráérősen, két idősíkon haladva sok szereplővel dolgozik. Tudja,
hogy az emberi kollektívákban bekövetkező tragédiáknak már hosszú évtizedekkel
korábban megágyaznak a felmenők.
Számít a
múlt. Számít, hogy mit tesz a másik, és hogyan reagál erre egy egész közösség,
egy falu, egy város, az egész világ. Az is fontos, képes vagy-e helyesen
megítélni, kire támaszkodhatsz. Már, ha akad ilyen egyáltalán. Egyszerűen
hangzik, de valójában ez egy pokolian nehéz életfeladat. Szokásunk belebukni,
és nem is igen vagyunk ezért hibáztathatóak.
Alice, az
anya nem akart mást, csak szeretni a gyermekeit. Számomra ez a történet róla
szól, hiába, hogy rajta kívül még sok remekbeszabottan megrajzolt karakter kér
magának szót. TJ, a rátermett táborvezető, Tracy, a csodálatosan különc
kiskamasz, Judyta, a kezdő nyomozó, valamint a két eltűnt gyermek: Maci és
Barbara. Csak, hogy párat soroljak a kedvenceim közül, a teljesség igénye nélkül.
Mind hozzátesznek valamit az egészhez, és szerettem őket. Ám Alice hétköznapian
tragikus alakja kiemelkedik. Ez egy olyan út, amire azok tévelyednek rá, akik
nem találnak támaszt az életben.
Sűrű
szövésű, gazdag írás. Az erdő, a veszélyes vadon, melyben eltévedsz, és amelynek
istene maga az író. Ő vezeti, csavargatja és egyengeti gyengéd, hozzáértő
kézzel a szálakat. Ő az, aki az elejétől fogva átlátja ezt a kusza, számunkra
érthetetlen eseménysorozatot. A szíve vezeti, és a szíve jó. Megértő. Gyengéd.
Okos.
Műfajilag nehéz besorolni, mert nem klasszikus krimi vagy thriller, bár hátborzongató, és rettentően szomorú. Azt mondanám, inkább lélektani dráma, egy sötét és indulatos családregény. Annyira felkavaró, hogy sokáig veled marad.
„-Senki sem ismeri úgy ezt a vidéket, mint én – mondta.” És igaza volt.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése