Ugrás a fő tartalomra

Lisa Jewell: Ebből egy szó sem igaz - "Elnézést kérek. Szükségem van egy percre."

„Van itt valami nála nagyobb, valami sötét és szikrázó, ezt érzi minden idegszálával.”

És megint Jewell! Van benne valami „sötét és szikrázó”. Azt szeretem benne, hogy inkább nyugtalanító, mint kirívóan brutális. A normalitás és őrület közti határmezsgyét túlságosan elmossa azzal, hogy a történetei annyira hétköznapiak.

Két negyvenöt éves, férjes asszony, két anya, akik ugyanazon a napon ünneplik a születésnapjukat, ugyanabban az étteremben. Az egyik tehetős és sikeres, a másik szürke, átlagos. Nincs bennük semmi közös a születésnapjukon kívül.

S valóban, ennél jobban nem is különbözhetnének, még akkor sem, ha a látszat csal. Alix nem egy klasszikus női hős, aki mindent a maga erejéből ér el, és Josie nem a nagykönyvi bántalmazott asszony, aki hosszú évtizedek után megelégeli sorsát. Olyan érdekes a spaletta rései közé lesni, meglátni ezekben az életben is gyakran látható sztereotípiákban az igazi személy villanásait.

Akire felnézünk, arról hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy húsból és vérből van, nem valami mennyei esszenciából. Pedig a dolgok mindig sokkal komplexebbek, mint első látásra tűnnek. Ez az, ami Jewell stílusában annyira megkapó: köntörfalazás nélkül emberi. Mer a legelfajzottabb torzulásokról is nemes egyszerűséggel írni. Senkit sem idealizál, és keveseket ítél el igazán. Nála nincsenek szörnyek vagy szentek. Csak és kizárólag emberek.

Sorban ez az ötödik könyve, amit olvastam, és szerintem ez a legegységesebb, legkiforrottabb munkája. Nincsenek összekuszálódó szálak, térbeli vagy időbeli ugrások, kitérők. A fókusz éles és pontos. A szöveg tiszta, feszült huzal fut végig rajta, ami a végén nem bírja tovább a terhelést és elpattan, felkunkorodik, kócot meg szikrát vet ide-oda.

Megrázó, kínos, kényelmetlen, mert eszünkbe juttatja, hogy a Josie-k köztünk élnek. És olykor a történetekből egy szó sem igaz, esetleg majdnem, talán félig mégis… Rémesen frusztráló, ha nem tudod, kinek higgyél. Az olyan, mint amikor nyilvános helyen kezd el viszketni a szájpadlásod. Nem tudod megvakarni. Igazán nem. 

21.Század Kiadó

Budapest, 2025
302 oldal  
ISBN: 9789635685097 
Fordította: Katona Ágnes

 

Megjegyzések