Ugrás a fő tartalomra

Jonathan Franzen: Tisztaság - "Szokott könyveket olvasni?"

"Hatalom, hatalom, hatalom: hogyan lehetséges, hogy az egész világ akörül forog, hogy az emberek azért a valamiért harcolnak, ami pedig olyan magányos dolog, és olyan nyomasztó is, ha megszerzik maguknak."

Jonathan Franzen a monumentális nagyregények koronázatlan királya. Határtalanul realista, roppantul intelligens, hasbarugdosósan őszinte, és én a rajongója vagyok, ezt be kell vallanom, mielőtt tovább olvasol. A Tisztaság című regénye már az első oldalakon rabul ejtett. 

A téma, a beszédes cím ellenére alapjáraton megfoghatatlan, és egy abnormális kapcsolati hálóra épül. A titkokra, a bosszúra, a másik eszközként való felhasználására önös érdekekből. A tisztaság, mint olyan, ebben a regényben nem szerepel. Elérhetetlen eszme csupán, melyről mindannyian álmodozunk, de az élet országútján túl sok por ragad ránk, és előfordul, hogy a legrosszabb oldalunk tör a felszínre belőlünk. Ez pedig nem holmi szuperhősfilmes főgonosz karikatúra, hanem igazi gyarlóság. Az, amihez szégyenérzet és hazugság tapad.

A politikai képmutatás és a társadalmi élet torzulásai fel-felbukkannak, de ezúttal ez mindössze háttérszínezet. A karakterek komplexitásuk ellenére olyanok, mint a biliárdgolyók, és egymásra gyakorolt hatásuk katasztrofális következményekkel jár. Franzen legalább egy esetben olyan mélyre ás, hogy az érzelmi zsarolás és a lelki terror kiváltja az olvasóból az ilyesféle bántalmazással járó ösztönös reakciókat. Többször kellett kiragadnom magam ebből, hogy relaxáló zenlevegőket vegyek. 

A hosszú, kacskaringós, némileg hatásvadász (ezt aláírom) történetvezetés a saját farkába harapó kígyót példázza. Olyannyira, hogy az utolsó sorokat olvasván nem tudtam eldönteni, sírjak-e, vagy inkább nevessek. Könnyen lehet, hogy ezúttal rezgett picit a léc, de az ugrás azért sikerült, mert rajtam érzelmek és indulatok hadát vonultatta át, és napokra befészkelte magát a fejembe. Az igazság az, hogy minden hiába: ez még így is cefetül, irgalmatlanul jó volt. 


Budapest, 2022
812 oldal 
ISBN: 9789635682508 
Fordította: Bart István





 

Megjegyzések