"Az írók ráadásul kifejezetten érdekes figurák. Olyik nagyszabású, olyik kisszerű, egyik-másik pedig egyenesen panoptikumba illő alak." Igazi hiánypótló kötet, annak ellenére, hogy maga a szerző már az elején kijelenti róla, hogy nem irodalomtudományi szakmunka. László Ferenc kritikus, történész és az olvasás odaadó híve. Könyve, a Honi bestiárium pazar stílusérzékkel, szellemes modorban veszi sorra a XX. századi magyar irodalom elfeledett alkotóit. A benne található harminchárom pályakép jobbára olyan prózaírók életét és munkásságát eleveníti fel, akik mára már kikoptak a köztudatból. Ezeket a múlt ködébe vesző, leghátsó sorba bújtatott figurákat idézi meg és színes, érdekes, olvasmányos portrét fest róluk. Megismerhetjük előéletüket, személyiségüket, más írókhoz való viszonyulásukat, életművük rejtett, vagy kevésbé rejtett gyöngyszemeit. A felsorolásban ugyanakkor felbukkan egy-egy ismertebb név is: Móra Ferenc, Karinthy Ferenc, Fehér Klára, Szobotka Tibor. Mindent ...