"A kötelességével egyedül maradt ebben a zsúfolt kormányfülkében, az összetorlódott konvoj élén. Isten hazahozza az elhagyottakat."
Őszintén megmondom, kellett pár nap ahhoz, hogy feldolgozzam és értékeljem azt, amiről C.S. Forester: Greyhound c. regénye szól. Nem volt ugyanis könnyű olvasmány a számomra.
A könyv ugyan 1955-ben jelent meg először külföldön, és azóta is széles ismertségnek, és nagy népszerűségnek örvend, nálunk a kiadásra egészen a belőle készült film debütálásáig várni kellett. A Partvonal Kiadó égisze alatt, megkapóan szép filmes borítóval került idén ősszel a könyvesboltjaink polcaira.
Általában szeretem a II. világháborús történeteket, és nagyon sokfélét olvastam már. Az úgynevezett "férfi regények" sem riasztanak vissza, mivel szimpatizálok a férfiak stabil, érzelmileg letisztultabb, reálisabb gondolatvilágával. Ez a regény azonban majdnem kifogott rajtam. Az alaptörténet nagyon izgalmasnak ígérkezett. Egy harminchét hajóból álló konvoj szeli át a jeges Atlanti-óceánt, Amerikából Anglia partjai felé tartva. Bonyolult rendhez kell tartaniuk magukat, szigorú, feszes időbeosztásban élnek, folyamatos készültségben. Minden szál a konvoj vezetőjének kezében összpontosul. Ő az, aki sosem engedheti meg magának a fegyelme lazulását. Ő nem pihenhet. George Krause fregattkapitánynak erején felül kell teljesítenie. Mélyen vallásos, ugyanakkor nagyon magányos ember, aki mindennél drágább erénynek tartja a becsületet és az állhatatosságot.
A regény legnagyobb erőssége az ő karaktere, illetve az a - véleményem szerint - nagyon élethű ábrázolás, amellyel az író ezt a frusztrált, bizonytalan, merev, háborús atmoszférát megteremtette. Viszont pontosan emiatt, én egyszerűen néha töménynek találtam, és helyenként vontatottnak. Ám vannak megható pillanatai, megrázó, lesújtó jelenetei, és Krause rokonszenves jelleme ragyogóan értékes irodalmi munka eredménye.
Negyvennyolc óra. Nem több. Mégis, ez a negyvennyolc óra iszonyatos erőfeszítéseket követel Krause fregattkapitánytól. Testileg, szellemileg, érzelmileg is embert próbáló órák ezek. Nem csak a folyamatosan köröző, német tengeralattjárókból álló "farkasfalka", de a csontig hatoló hideg, az éhség, a szomjúság, a sürgető szükség, az egyre fokozódó testi fájdalom, és a fáradtság is mind nehezítik a dolgát. Az ő csatája a mi csatánkká válik. Szorítunk érte, mert megszeretjük őt. Akarjuk, hogy ne bukjon el. Mindennél jobban akarjuk. Olvasmányos tehát a történet, mert a cselekmény valóban pörög, és az olvasó számára sincs megállás, ám talán emiatt egy idő után számomra nagyon fárasztóvá, olykor álmosítóvá vált. Én bizony belefáradtam olykor a monotonitásba, a vég nélkül ismétlődő katonai zsargonba, és a folyamatos, feszült várakozásba. Vitathatatlan tény, hogy a regény ezt a kíméletlen világot, és a túlélésért folytatott harc végtelenbe nyúló, kétségekkel teli, nyomasztó perceit rendkívüli, megdöbbentő hitelességgel adja vissza, de ezáltal válik sajnos kissé kimerítővé is.
Mindezek ellenére egyáltalán nem bántam meg, hogy bizalmat szavaztam ennek a klasszikusnak. Forester stílusa hétköznapi, jól érthető, háttértudása kimagasló. A történet sokat ad érzelmileg, bár túlzott drámaiságra, hatásvadászatra ne számítson az olvasó. Az amerikai háborús regényekre jellemző hazafias demagógia ugyanis tökéletesen hiányzik belőle. A puritánsága az, ami ennyire megrendítően hat. A ma embere inkább beszél, mint cselekszik, és feltétlenül vonzónak találjuk azt, aki tőlünk ellentétesen működik. A kapitány tettekkel igazolja önmagát, nem az érzelmi megnyilvánulásaival, ezáltal válik még inkább hőssé a szemünkben.
Mindent összevetve a Greyhound egy nagyon intenzív és hatásos olvasmányélmény. Ajánlom mindazoknak, akik szeretnének hiteles képet kapni a haditengerészet háborús mindennapjairól, és a II. világháború során lezajlott, mára feledésbe merült, ám annál embertelenebb személyes élet-halál harcokról. Valamint azoknak, akik szívesen olvasnának egy hétköznapi, kételyekkel küszködő férfi nem mindennapi, felemelő kitartásáról és hősiességéről egy bizonytalan kimenetelű, lenyűgözően izgalmas és emberileg sokat követelő csatában.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése