"Csak egy fekete kölyök voltam, nem volt jövőm, nem várt rám se kegy, se irgalom. Semmi voltam, semmiként fogok meghalni, levadásznak és egy-kettőre meggyilkolnak."
Vannak könyvek, melyek már a megjelenésük előtt megszólítanak. Ilyenkor nem tudod megmagyarázni, miért is vonz annyira az adott könyv, de abban biztos vagy, hogy kell neked. Így voltam Esi Edugyan: Washington Black c. regényével, mely a 21. Század Kiadó KULT könyvek sorozatának egyik új tagja.
Washington Black az 1800-as évek elején született egy barbadosi cukornádültetvényen. Tizenegy éves koráig itt is nevelkedik, természetesen rabszolgaként. Egy szép napon gazdája testvére, aki felfedező és feltaláló, kölcsönkéri őt, hogy inasa és segítőtársa legyen. A kisfiú szép lassan megtanul olvasni és írni, megismeri a természetet, és kiderül, hogy csodálatos tehetsége van a rajzoláshoz. Óvatos és gyanakszik ugyan, de élvezi az új életét, és új képességei felfedezését. Egy kísérteties éjszakán egyedüli szemtanúja lesz egy fehér ember halálának, és ez az egész életét megváltoztatja. Menekülni kényszerül. Így kezdődik tulajdonképpen a kis rabszolgafiú nagy utazása az ismeretlenbe, kontinenseken keresztül. Izgalmas, kalandos történet kerekedik abból, ahogyan igyekszik kivívni magának a helyet egy olyan világban, ahol bőrszíne miatt a fejére kitűzött vérdíj nélkül is mindig a perifériára szorítanák a fehérek. Üldözik, megvetik, bántalmazzák, kigúnyolják, vagy éppen semmibe veszik. Talán ezért hajtja őt az a titokzatos láz, az önigazolás kínzó vágya, hogy valami olyasmit hozzon létre, aminek jelentősége van, ami által neve fennmarad, és létezése nyomot hagy a történelem forgatagában.
Edugyan nyelvi eszközei érettek. Olvasmányosan, kereken fogalmaz, egységesen, de néha egy-egy fontosabb gondolat úgy ragyog ki a sorok közül, mint gyémánt a fű közül. Nem cifrázza túl, és főként nem megy bele olyasmi taglalásába, amivel kapcsolatban nem rendelkezik biztos tudással. Egy halvány bizonytalanság ugyanis kialakulhat bennünk Washington Black képességeivel kapcsolatban, főleg a nagyon rizikós egyes szám első személyben történő elbeszélésmód miatt, de az írónő nagyon okosan kerüli el, hogy konkrét ellentmondásba keveredjen önmagával. Főhőse értelmes gyerek, de nem kap olyan tulajdonságokat, amik már-már hihetetlennek minősülhetnének. Egy ponton felmerült előttem az öncélú erotika réme is, ám ez szerencsére téves megérzésnek bizonyult a részemről. A regény kissé filozofikus, ezért érzelmi hullámzást idéz elő, és kérdéseket vet fel, ugyanakkor nagyon erős, de jól érthető szimbolikával bír. Könnyen fogyasztható, és könnyen érthető, fordulatokban gazdag, emellett csodás gondolati világa van, és jó a sodrása. Alaposan körbejárja a rabszolgaság és a rasszizmus témakörét. Bár nem ez a kifejezett célja, mégis elgondolkodtat, mert olykor brutális kijelentéseket ad szereplői szájába, és nagyon megrendítő leírásokkal, sötét utalásokkal él azt illetően, milyen kíméletlen, állati sorban tartották a rabszolgákat az ilyen ültetvényeken. Már önmagában a "nigger borjú" kifejezés úgy üt torkon, hogy levegőt is alig kapsz tőle. Egész egyszerűen letaglozó, és szekunder szégyenérzetet kelt.
Összeségében szerintem nagyon igényes munka, és nagyon élvezetes olvasmány. A történet dinamikája remek, a karakterek szépen árnyaltak, autentikusak. Jó érzékkel közvetít érzelmeket, de egyáltalán nem érzelgős, ez az én szememben még inkább növeli az élvezeti értékét. Kifejezetten szép, költői befejezést kapott, szépirodalmi jelentőségűt, amit én személy szerint imádtam. Ami még különösen tetszett nekem, hogy az elbeszélés ritmusa tempós, mégis van időnk meg-megállni egy-egy markánsabb közlés okozta lelki hatás kiélvezésének kedvéért. Tulajdonképpen minden megvan benne ahhoz, hogy kiváló kalandregény legyen, ám témájánál és nyelvezeténél fogva ezen jóval túlmutat, kicsillan ebből a kategóriából. Remek választás annak, aki szereti az irodalmi szempontból esztétikus, magasra ívelő, komoly témákat feldolgozó és bemutató, egyúttal kifejezetten szórakoztató, mozgalmas történeteket.
Ui: Én plédbe csavarva olvastam, miközben a tavalyi karácsonyi vásárban vett bögréből kortyoltam a párom által készített forró csokit. Nem tudnék ennél jobb programot egy békés, csendes szombat délutánra.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése