A napokban az interneten szembe jött velem a kérdés, és nem hagyott nyugodni. Mi számomra az idei év legmeghatározóbb könyve? Azonnal válaszolni tudtam, persze, de igazából a kérdés mégsem ilyen egyszerű. Természetesen nem olvastam olyan sokat, mint amennyit szerettem volna ideális esetben, de ezekben a hónapokban ennyire futotta. Nem is érzem magam rosszul emiatt, hiszen pontosan annyi könyvet fogyasztok, amennyit az életvitelem mellett maradéktalanul meg is tudok emészteni anélkül, hogy a mennyiség a minőség rovására menne. Sokaknak talán az olvasás sport, amelyet akkor nyer meg valaki, ha mindenkinél több könyvet zavar át a saját elméjén minél rövidebb idő alatt. Számomra az olvasás élvezet, ahogyan az írás is az. Csodabogár nem vagyok, nem is leszek. Egyszerre több kötetet is olvasni nem vagyok képes, és ennél gyorsabban csak akkor megy, ha más nincs a teendői palettámon. Ám ilyen napok nem sűrűn akadnak, és ezt nem is sajnálom. Pontosan emiatt válogatom meg, mire szánok időt könyvek terén, és mire nem. Még nem telt el ugyan hat hónap az évből, de máris több meghatározó polclakó jutott a birtomokba, mint bármikor korábban. Ezeket szeretném most egy összefoglaló bejegyzésben ismét bemutatni nektek.
Mik voltak számomra az idei év eddigi legmaradandóbb olvasmányai? Mutatom!
Dacia Maraini: Végállomás Budapest
A Jaffa Kiadó jóvoltából került hozzám a II. világháború legsötétebb bugyraiba bepillantást engedő történelmi regény, melynek bizonyos fejezetei Budapesten játszódnak, a vérzivataros 1956-os évben. Figyelemre méltó kötetnek tartom, bár lelkileg erősen megviselt. Nem egyszer ejtettem könnyeket az olvasása során, és a tehetetlen düh érzése olykor elhatalmasodott rajtam amiatt, hogy ember ember ellen erre is képes. Súlyos történet, nem könnyen emészhető, de tiszta szívből ajánlom bárkinek, aki szereti a nehéz, de sokat adó "utazásokat".
Cecelia Ahern: Üvöltés
Az Athenaeum Kiadó nőnapi csodája. Én csak így emlegetem. Ötletes. Humoros. Bájos. Könnyed. Igen, az. Mindemellett kemény, elgondolkodtató, őszinte és nagyon női irás. Ám most is azt vallom, amit először, hogy nem csak nőknek szól, és nem csak a nőkért. A feminista felhang vitathatatlan, ám az igazmondását szeretettel és megbocsátással körítve tálalja. Ahernnek nincs éles nyelve, se brutális, arcon csapó, maró kritikája. Igaz, nyitott, szeretetteljes, okos szíve van, melyet ebben a harminc novellában elénk is tár. Nagyon kellemesen csalódtam az írónőben.
Grecsó Krisztián: Vera
Az idei első félév legjobban várt, és legnagyobb visszhangot keltő könyve a Magvető gondozásában jelent meg. Minden könyvmolyt megmozgatott valahogyan. Grecsó ezúttal hatalmas fába vágta a fejszéjét, és bár kapott meleget és hideget egyaránt emiatt a korábbi műveitől oly sokban eltérő regénye miatt, mégse lehet elvitatni tőle az érdemet: senkiről és semmiről nem beszéltünk idén még annyit, mint Grecsóról és az ő Verájáról. Ez a tény az én szívemet feltétlen melengeti. Hiszen népszerű valami, ami: Grecsó. Kortárs. Magyar. Szépirodalom. Kell ennél több?
Michael Cunningham: Mire leszáll az éj
Ismét Jaffa, és egy örök szerelem. Ez a regény a másik négy felsorolttal ellentétben nem friss megjelenés. Nálunk 2017-ben került a boltok könyvespolcaira először, hét évvel az eredeti megjelenési dátumot követően. Cunningham prózája erős, kiemelkedő, nehezen emészthető, és nem feltétlen való mindenkinek. Az ő irodalmi nyelvére rá kell hangolódni. Az én szívem egy húron pendül ennek a finom lelkű, egyenes, szelíd embernek a szívével. Mélyről jövően szeretem minden gyönyörű mondatát, és ez a bizalmas kapocs köztem és közte múlhatatlan.
Kal Pintér Mihály: Atyavilág
Igen, igen, igen! Ismét magyar. Ismét kortárs. Ismét szépirodalom. Ami ráadásul rendkívül szórakoztató is. Az Athenaeum Kiadó év eleji újdonsága nálam elég sok mindent kenterbe vert. Az író stílusa hihetetlenül egyedi, a nyelvezet ennél magyarabb már nem is lehetne, ugyanakkor a humor, mint a jó szatíra legerősebb fegyvere, ebben a regényben jóformán főszerepet kap. A kiváló társadalomkritika ismérve az, hogy kínodat láttatva is meg tud nevettetni, és ez a könyv pontosan ilyen. Remekbeszabott, ütéseit tisztán, könnyeden viszi be, éles kritikáját bohózatba csomagolja. Vigyázat! Függőséget okoz, és röhögőgörcsöket!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése