Ugrás a fő tartalomra

Leonard Cohen: Leprások balettje - "Mind alávalóak és dicsőségesek vagyunk."

„Túl messzire mentem. Túl sokat elárultam neked. Azt mondod, őrült történet, amit egy őrült mesél.”

Azokban az években, amikor Cohen kiadóknál kopogtatott, valóban ezt gondolhatták róla. Ami azt illeti, manapság is csak rétegirodalomnak neveznénk az alkotásait, mert elmúlt már a divatja annak, hogy felfedjük emberségünk szégyenletes jellemvonásait és dagonyázzunk bennük. Márpedig Cohen dagonyázik.

Olyan ez a prózafüzér, mint a másnaposság; gyötrelmes, kínos és kicsit visszataszító. Lemegy a legmélyére, és onnan szól ki. Az igénytelen, lusta oldalunkról beszél, ami élvezettel nézi a trasht. Arról, amelyik beteges örömet talál mások nyomorúságában, elállatiasodott létében. Arról, amelyik belerúg a hajléktalanba.

„Szerintem a legtöbb ember földalatti életet él, akár van rangja, akár nincs, csak éppen a kripta tetejét lerobbantották, és minden kilátszik, bár ez sem változtat semmin.” – írja, és az egész kötettel ezt a teóriáját támasztja alá. Szókimondó, sokszor gyomorforgató és gátlástalan, de tudod, miért tartom mégis kifejezetten jónak? Mert nem öncélú.

Cohen soraiból, szerintem, árad a megértés. Taszítja, ugyanakkor szereti és sajnálja ezt az oldalunkat, amely olyan szánalmassá és esendővé tesz minket. Amiről nem beszélünk, amit elhazudunk. Ezért nem kendőzi el, ezért ír róla egy egész kisregényt, meg novellákat.

Azt gondolom, hogy ebből az indíttatásból, ebből a groteszk, ugyanakkor teljesen alapvető mentális és lelki állapotból igazi irodalmat lehet csinálni. A Leprások balettje egy csokor szerfelett jó írás. Pikáns, meghökkentő, sötét és kegyetlen, viszont lírai és gyöngéd is egyben.

Korántsem tartom meglepőnek, hogy Cohen jelentős író lehetett volna. Dalszövegeiből kitűnik ez a készsége. Érezni rögtön, hogy ez nem csupán dalszerzés, hanem költészet, művészet. Dalainak borongós szépsége megérinti a lelket. Ugyanilyen mélyen megrázó érzelmi képeket képes megidézni a prózájával is. Érdemes olvasni.

„Ma éjjel lehetünk nemesek és állatok, madarak és gyíkok, kő és víz, nyák és márvány. Ma éjjel lehetünk fenségesek és megalázottak, lovaggá ütöttek és letaglózottak, szépségesek és förtelmesek.”


21. Század Kiadó

Budapest, 2025
270 oldal 
ISBN: 9789635684274 
Fordította: Pék Zoltán

Megjegyzések