„Túl messzire mentem. Túl
sokat elárultam neked. Azt mondod, őrült történet, amit egy őrült mesél.”
Azokban az években,
amikor Cohen kiadóknál kopogtatott, valóban ezt gondolhatták róla. Ami azt
illeti, manapság is csak rétegirodalomnak neveznénk az alkotásait, mert elmúlt
már a divatja annak, hogy felfedjük emberségünk szégyenletes jellemvonásait és
dagonyázzunk bennük. Márpedig Cohen dagonyázik.
Olyan ez a prózafüzér,
mint a másnaposság; gyötrelmes, kínos és kicsit visszataszító. Lemegy a
legmélyére, és onnan szól ki. Az igénytelen, lusta oldalunkról beszél, ami élvezettel
nézi a trasht. Arról, amelyik beteges örömet talál mások nyomorúságában,
elállatiasodott létében. Arról, amelyik belerúg a hajléktalanba.
„Szerintem a legtöbb
ember földalatti életet él, akár van rangja, akár nincs, csak éppen a kripta
tetejét lerobbantották, és minden kilátszik, bár ez sem változtat semmin.” –
írja, és az egész kötettel ezt a teóriáját támasztja alá. Szókimondó, sokszor
gyomorforgató és gátlástalan, de tudod, miért tartom mégis kifejezetten jónak?
Mert nem öncélú.
Cohen soraiból, szerintem, árad a megértés. Taszítja, ugyanakkor szereti és sajnálja ezt az oldalunkat,
amely olyan szánalmassá és esendővé tesz minket. Amiről nem beszélünk, amit
elhazudunk. Ezért nem kendőzi el, ezért ír róla egy egész kisregényt, meg novellákat.
Azt gondolom, hogy ebből az
indíttatásból, ebből a groteszk, ugyanakkor teljesen alapvető mentális és lelki
állapotból igazi irodalmat lehet csinálni. A Leprások balettje egy csokor szerfelett
jó írás. Pikáns, meghökkentő, sötét és kegyetlen, viszont lírai és gyöngéd is
egyben.
Korántsem tartom
meglepőnek, hogy Cohen jelentős író lehetett volna. Dalszövegeiből kitűnik ez a
készsége. Érezni rögtön, hogy ez nem csupán dalszerzés, hanem költészet,
művészet. Dalainak borongós szépsége megérinti a lelket. Ugyanilyen mélyen megrázó
érzelmi képeket képes megidézni a prózájával is. Érdemes olvasni.
„Ma éjjel lehetünk
nemesek és állatok, madarak és gyíkok, kő és víz, nyák és márvány. Ma éjjel
lehetünk fenségesek és megalázottak, lovaggá ütöttek és letaglózottak,
szépségesek és förtelmesek.”
21. Század Kiadó
Megjegyzések
Megjegyzés küldése