It’s the
climb!
Tökéletes a
teljesség igényének hiánya, mert sokan lemaradtak az év végi közös képről
ilyen-olyan okból. Mindenesetre nagyvonalakban ezeket a könyveket olvastam el
idén. A legtöbbjüket szerettem is, ami nagy szó. Ebben az évben maga az út
számított, mert túl sok minden volt mögöttem, és még több minden előttem,
úgyhogy lépésről lépésre másztam át – az életen is, meg a könyveken is.
Olvasott
könyvek száma: 57 (Non, je ne regrette rien)
A 12 legjobb
havi lebontásban a következő:
Január: Jón Kalman Stefánsson: Hiányod
maga a sötétség
Február: Claire Keegan: Ilyen apróságok
Március: Gabriel García Marquez: A
pátriárka alkonya
Április: Sun-Mi Hwang: Rügy
Május: Julie Otsuka: Amikor Isten volt a
császár
Június: Naomi Alderman: A jövő
Július: Chloe Gong: Az ilyen vad öröm
Augusztus: Julie Otsuka: Buddha a
padláson
Szeptember: Finy Petra: Ultramarin
Október: Jón Kalman Stefánsson: Sárga
tengeralattjáró
November: Irene Solá: Szemet adtam neked,
s te a sötétségbe néztél
December: Max Porter: Shy
Különdíjasok:
Paul Auster: Sunset Park
Suzanne Collins: Az éhezők viadala trilógia
Az év legjobb pillanata: Jón Kalman Stefánsson - mindenestül, de leginkább a nyugalma, a kedvessége, a bölcsessége, és az, hogy azt írta nekem a könyvembe, hogy örül, hogy találkoztunk. ♥
Kedvenc karakter: Finnick Odair és Marshall Seo ♥
Az abszolút kedvenc könyv:
Jón Kalman Stefánsson: Sárga tengeralattjáró
Kedvenc idézet :
„És lehet, hogy végső soron az irodalom az a hely, ahol a
legközelebb jutunk a létezés megértéséhez, vagy hogy bármit felfogjunk belőle,
nem utolsósorban azért, mert határtalan. Vagy nem ismeri azokat a határokat,
amelyeket egyedül az ember ért és szór szét maga körül, és amelyeknek akkor
jelentőséget tulajdonít, hogy akár azt is mondhatnánk, azok alapján határozza
meg az életét és a világát.
Pedig a
határok csak a fejében léteznek.”
/Jón Kalman Stefánsson: Sárga tengeralattjáró
Megjegyzések
Megjegyzés küldése