"Laci és én, meg még tizenvalahány osztálytárs életünkben először jártunk Nyugaton. Mármint országhatáron kívül nyugaton, mert ha a szülővárosunkból országhatáron belül elindultunk, csak nyugatra tudtunk menni, annyira keleten éltünk."
Ennek a rövidpróza-gyűjteménynek a címe olyan ékesen beszél, ennél szebben el se lehetne mondani, miről ír Haász János benne. Apám óriás lesz. Valóban. Gyermekien tiszta, ártatlan tiszteletadás ez.
Emlékcsokor, amit átitat a mindent megszépítő, naiv, kissé szomorkás hangulatú nosztalgia. A '80-as évek kopott, ócska bája a viharsarki lapos, mozdulatlan vidéken. Számomra ismerős, bár mégsem az. Ismerős, mert minden bizonnyal az én apámból is óriás lesz majd emlékeim fátyolán át. Emlékszem az apám munkásnadrágjára. A játszóterek kíméletlen farkastörvényeire. Meg arra a bizonyos Edda-koncertre, amire én nem mehettem el. A felejthetetlen budapesti kalandokra, és a nyaralásra a Balatonnál. Ezeket én is átéltem. Csak éppen, foci nélkül. Itt válunk el mi egymástól, Haász meg én, mert ez már nem az én világom. A drukkerek hű kitartása, a meccsek izgalma, a gombfoci-fantáziák láza. Ugyanaz a korszak, ugyanaz a tájék, de egy kisfiú szemével nézve. Különös utazás volt ez, mindenesetre.
A látszólag önálló történetek, emlékfoltok a kötet végére kerek egésszé állnak össze, valódi egységet alkotva, így nem marad hiányérzetünk. Mindent tudunk, amit tudni lehet, mindent megértünk. A sorokat a szeretet és a kötődés ereje hatja át, és ez teszi őket emlékezetessé is. Nem feltétlenül maguk a novellák maradnak meg és hagynak nyomot, hanem az érzés, amit felébresztenek bennünk. Nem maróan erős szöveg, de kiforrott és érett. Letisztult, egyenes, őszinte írás. Egyszerre keserű és édes. Rendkívül szeretni való.
Budapest, 2022
ISBN: 9789635681945
Megjelenés időpontja: 2022. március 16.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése