„A nyelvnek szüksége van némi édességre, mondta anyánk. Megtanítja a szívet, hogyan kell szeretni.”
Akad azért egy óriási gondom ezzel a könyvvel. Hogy nincs még a kezemben a folytatása. Egy ifjúsági fantasy sorozat első része, tehát nem én vagyok a célközönség, de olyan édes és elbűvölően stílusos, hogy már az első sorokkal megfogott magának. Persze, nem volt nehéz dolga: szenvedélyesen szeretem a teákat, meg Ázsiát.
A tajvani szerző hazájának mítoszait és legendáit alapul véve teremti meg a saját világát, ami elképesztően sokszínű és magával ragadó. Ennek a finom, igényes, mágikus hangnemnek köszönhetően az egész történet szinte életre kel.
Tipikus, jóféle kezdő kötet. Lin alaposan bemutatja a császári udvar, és úgy általában a birodalom működését, bepillantást nyerhetünk a hatalmi játszmákba, a teamágia alapjaiba, és megismerhetjük a fontosabb szereplőket. Szépen megalapozza vele a későbbieket. Néha ugyan az volt az érzésem, mintha túl sokat akart volna markolni így elsőre, de tulajdonképpen ügyesen megoldotta, mert a regény egyetlen pillanatig sem unalmas.
A cselekményvezetés ötletes és pörgős, jó pár meglepetést tartogat. A karakterek kifejezetten szerethetők. Mivel szinte soha nem olvasok ebben a műfajban, nem tudom megmondani, mennyire volt klisés a sztori, de nekem nem tűnt annak. Különösen ízléses nyelvezete, elbűvölő atmoszférája tökéletesen teszi a dolgát: belecsöppensz ebbe a varázslatos, veszélyekkel teli univerzumba, és nem nagyon van kedved kikeveredni belőle.
Legyél
tinilány, vagy kétgyermekes családanya, ha fogékony vagy a misztikumra, érdekel
az ázsiai kultúra, és szükséged van rá, hogy néha elhagyd a valóságot, ez
biztosan a te könyved. Talán tudnám sorolni a hibáit, ha akarnám, de nem
akarom, mert igazán szerettem olvasni. Általa megtanultam magamról valami újat:
az ilyesminek máskor is szívesen ajtót nyitok majd.
.jpg)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése