"… ha egyszer tényleg megtörténik az, amitől az ember retteg, akkor már nem történhet meg még egyszer. És ha az ember ezt felismeri, és megbékél vele, akkor talpra lehet állni. Vissza lehet térni. Nem ugyanúgy, nem lehet ugyanazt az életet folytatni – visszatérhet, de kicsit másképp, és néha az a legszebb módja a visszatérésnek."
Anders Roslund: Kopp-kopp c. regénye visszaadta krimiimádó énemnek azt az élményt, amit már úgy hiányoltam. Hogy picit lekozmál a tokány, mert azt az oldalt még el akarod olvasni. Hogy hidegre hűl a víz a kádban és az összes lábujjad úgy néz ki, mint a mazsolák, de azt a fejezetet már csak azért is befejezed.
A történet során nyakig merülhetünk az alvilágban: albán fegyverkereskedők harcolnak a hatalomért a svédországi illegális piacon. Ez, és egy tizenhét évvel korábbi brutális négyes gyilkosság szolgáltatja az alapot egy hihetetlenül jól kimódolt, túszdrámával egybekötött mozgalmas történethez. A két főhős, Ewert Grens és Piet Hoffmann. Az előbbi egy nyugdíjazása előtt álló nyomozó, utóbbi pedig korábban bűnöző, illetve a rendőrség egyik legjobb beépített ügynöke volt. Hoffmann immár visszavonultan él gyönyörű családjával, ám egy napon valakik halálosan megfenyegetik a gyermekeit, és Hoffmann Grens segítségével felveszi a küzdelmet a zsarolók ellen.
Ez egy okos thriller. A politika nem feltétlen kap nagy szerepet, de a korrupció és a szervezett bűnözés igen. Kőkemény, véres harc folyik a hatalomért és a pénzért, bármi áron. Akár gyerekek élete árán is. Mégis milyen ember képes fejbe lőni, vagy gránáttal fenyegetni egy tízéves gyereket, hogy megkapja, amit akar? Hol a határ? Meddig képes elmenni a maffia, és milyen árat fizetnek az áldozatok? Milyen felnőtt lesz egy ilyen értelmetlen családmészárlás egyetlen apró túlélőjéből? Mire képes egy férfi, hogy megvédje a szeretteit? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Roslund lélegzetelállítóan izgalmas, gyomorszorítóan kegyetlen regényében.
A szereplők közötti dinamika kiválóan működik, egymáshoz való viszonyulásuk fontos mozgatórugója a cselekményvezetésnek. A megoldást nem kínálja tálcán, mert kellően fordulatos és bonyolult. A végkifejlet meglepő, ugyanakkor kicsit szomorú is. Alaposan kimunkált, feszes tempójú, lassan induló, majd egyre inkább lendületbe jövő klasszikus akciófilmre emlékeztetett engem. Kicsit olyan volt, mint a 24 c. sorozat első évadja, amit nagyon szerettem. Ebben a történetben számít a rátermettség, a tapasztalat, számít az idő, és hogy ki az okosabb, a nagyobb játékos. Persze a játék ádáz és veszélyes, pont ez adja a sava-borsát. Már az első jelenet egy olyan torokszorító, hátborzongató mélyütés, amitől az embernek futkos a hátán a hideg.
Anders Roslund: Kopp-kopp c. regénye a Névtelen lányok sorozat első része, a 21. Század Kiadó gondozásában jelent meg. Elgondolkodtató, vérpezsdítően sötét és bravúros. Igazi mestermunka. Mindenből szór egy picit a bográcsba, jól megkeveri és tűzforrón tálalja. Garantálom, hogy nem fogod tudni letenni és garantálom, hogy az elolvasása után rögtön lecsapsz a második részre. Az egyedi felépítése miatt kiemelkedik a sorból. A műfaj túlzsúfolt (és sajnos felhígult) berkeiben ez a sorozat a klasszikus, békebeli akcióvonalat vegyíti a skandináv krimi jellegzetesen komor atmoszférájával és ez a különös fúzió pokolian jól beválik. Imádtam, és kérek még!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése